|
» Citrix-Novell - virtualizáció, még magasabb fokon | A Citrix Systems és a Novell olyan virtualizációs megoldásokat fejlesztenek, amelyek jobban együttműködnek a meglévő informatikai környezettel, és a megfelelő virtualizációs megoldás kiválasztását segítő új értékelőeszközöket is létrehoznak. A Novell SUSE Linux Enterprise Server jelenleg az egyetlen Citrix Ready minősítéssel rendelkező szerver operációs rendszer. „Jobban integrált vállalati szintű megoldásokat kínálunk, amelyekkel megalapozottabb döntések hozhatóak az adatközponti virtualizációról.” – mondta Joe Wagner, a Novell globális szövetségekért felelős alelnöke és vezérigazgatója.
A két vállalat között létrejött megállapodás arra is kiterjed, hogy az a több mint 4500 vállalati alkalmazás, amely Novell Ready for SUSE Linux Enterprise Server tanúsítással rendelkezik, mostantól Citrix Ready közösségi tanúsítványt is kap, amennyiben a SUSE Linux Enterprise Server a XenServer vendéggépeként fut. A két vállalat közös műszaki támogatást is biztosít ügyfeleinek. Emellett a Citrix részt vesz a PlateSpin Recon for Assessment Programban, így a Citrix Solution Advisor (CSA) értékesítési partnerek és a vállalat belső szolgáltató részlege is a Novell PlateSpin megoldásokkal kínálhat virtualizációt és kiszolgálókonszolidációt.
A SUSE Linux Enterprise és a XenServer közötti együttműködés, amely rendelkezik YES Certified tanúsítvánnyal a Novell virtualizációs kompatibilitási programja keretében már elérhető. A PlateSpin Recon Assessment program két hónapon belül minden Citrix CSA partner számára elérhető lesz
Forrás: terminal.hu | | dátum: 2010.03.26 |  |
|
| | |
|
» Online zenebolttal érkezik az Ubuntu 10.04 | A Canonical megnyitotta online Music Shop-ja kapuit, melyről több millió dalt tölthetnek le az Ubuntu-felhasználók.
A szoftverfejlesztő által üzemeltetett internetes boltban javarészt DRM-mentes MP3 formátumú (256 kBit/s) fájlokhoz férhetnek hozzá a vásárlók, akik 4 millió zeneszámból válogathatnak. Az európai és amerikai lakosok számára máris elérhető a Music Store, melyre csakis a Rhythmbox médialejátszót is tartalmazó Ubuntu 10.04-es verziójáról lehet csatlakozni. A vásárlók több fizetési lehetőség közül is választhatnak, így a dalonkénti legkevesebb 99 centet rendezhetik PayPal-al, hitelkártyával vagy ClickandBuy-al.
A számokba bele is hallgathatnak az érdeklődők, a rendszer 60 másodperc zenehallgatást engedélyez. A Canonical egyelőre nem tudott partnerségre lépni egy olyan szolgáltatóval, amelyik a népszerű Ogg Vorbis vagy FLAC formátumokban is felkínálná a fájlokat. Az online bolt használata regisztrációhoz kötött, és természetesen szükségesek hozzá a fent említett szoftverek is. A fejlesztő cég a későbbiekben más alkalmazásokra is elkészíti a Music Store PlugIn-t.
Letöltés: http://releases.ubuntu.com/releases/10.04/
Forrás: prim.hu | | dátum: 2010.03.26 |  |
|
| | |
|
» Zöld utat kaptak a szabad szoftverek a közbeszerzésben | Jelentős lökést adhat az állami szférában és az oktatásban a nyílt forrású szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások elterjedésének az új közbeszerzési eljárás, amelyben jelentős, 12 milliárd forintos keretösszeg áll ezek rendelkezésére.
Kormányzati elkötelezettség
Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos tegnapi bejelentése szerint a kormányzat elkötelezett a nyílt szabványok és a szabad szoftverek használata mellett, részben takarékossági okok miatt, másfelől a monopolhelyzet felszámolása érdekében, de leginkább azért, mert ez lehetővé teszi a hazai informatikai vállalatok bekapcsolódását, vagyis piacélénkítő hatású is egyben.
"Ez a bejelentés megteremtette a szabad választás lehetőségét az intézmények számára, amelyeknél alulról jövő kezdeményezésként eddig is jelentős igény volt a nyílt forráskódú megoldások bevezetésére" -- mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország vezetője. "Bízunk benne, hogy a kezdeményezés működőképességének támogatására számos további projekt is elindul, amelyek segítik az intézményeket az új megoldások gyors, hatékony bevezetésében."
"Végre Magyarországon is megteremtődik az a lehetőség, hogy a világ vezető nyílt forráskódú gyártói, mint például a Red Hat, termékeivel és szolgáltatásaival egyenrangúan szerepelhessen közbeszerzési eljárásokban" -- mondta Szentiványi Gábor, a Red Hat hazai képviseletét ellátó ULX Kft. vezetője. "Reméljük, hogy a most meghirdetett gyártósemlegesség a Tisztaszoftver programban is hamarosan érvényesülni fog."
Bizalmi háttér
A hazai közszféra eddig is használt szabad szoftvereket, a linuxos szerverek aránya például egy 2006-os adat szerint megközelíti a piaci átlagot. A magyar közintézmények bíznak a nyílt forrású megoldásokban, több helyen kritikus alkalmazások üzemelnek már linuxos környezetben, a mostani bejelentés szerint azonban már a kormányzat bizalmát és támogatását is élvezik a szabad szoftverek, ami nagy lökést adhat az ilyen megoldások terjedésének nem csak a szerverek, hanem az asztali számítógépek szegmensében is.
Maga az Európai Unió is kimondottan támogatja a nyílt szabványokra és nyílt forrású szoftverekre épülő megoldások használatát a közintézményekben. Az elmúlt évek során Európa számos országában (pl. Ausztria, Németország, Franciaország) indultak olyan projektek, amelyek keretében a közigazgatási dolgozók PC-it Microsoft Windowsról és Office-ról Linuxra és OpenOffice-ra állították át -- a mostani bejelentés itthon is katalizálhatja ezt a folyamatot. Az Open Document Alliance magyar tagozatának számításai szerint egy ilyen váltással négy év alatt akár 100 milliárd forintot is megtakaríthatna a hazai közszféra.
2004-ben már elindult a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központjának égisze alatt egy Szoftver Kompetencia Központ, amely aztán forráshiány miatt beszüntete a működést. Most ez is feltámadhat, a cél az, hogy a szabad szoftverek hatékonyságának bemutatásával segítsék az átállást a közigazgatási szerveknél, a közoktatási intézményeknél -- mondta Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára.
Hatékonyabban elköltött pénz
Persze önáltatás lenne azt hinni, hogy ezzel egycsapásra minden megváltozik és a közszféra egyik napról a másikra átáll szabad szoftverekre. Főképp azért, mert a 12 milliárd forintos, tehát a Microsoftéval egyező nagyságú keretösszeg csak egy keret -- tavaly a Microsoft-keretből az intézmények mindössze 5-6 milliárd forint körüli összeget hívtak le. A keretösszeg ráadásul csak a licencekre vonatkozik, vagyis az átképzésekre az intézményeknek kell előteremtenie a forrásokat.
Ez egyben komoly kockázati tényező is, hiszen az oktatási intézményekben a diákok szinte mindenhol windowsos képzésben részesülnek, így később csak jelentős ráfordítással tanítható be az új környezet, és ez igaz a közigazgatási szektorra is. Egy szoftvermigráció költségeiből pedig a felhasználók és a szakemberek oktatása jelentős tétel. A fő üzenet azonban: a kormányzat végre a nyílt szoftverek mellett áll, így ezek nem csak a versenyszférában, hanem a közszférában is érdemeik szerint mérettethetnek meg. Az eredmény hatékonyabban elköltött pénz lehet.

forrás: hwsw.hu | | dátum: 2009.04.07 |  |
|
| | |
|
» Válság ellen Linux? Nem, inkább UNIX vagy Windows | Az IDC szerint 2009-ben látványosan csökkenni fog az x86-os szerverpiac, a linuxos kiszolgálók eladásai azonban nagyobb arányban esnek majd a windowsos társaiknál.
Visszaesik a linuxos szerverek forgalma
Az ismert elemzőcég nemrégiben tette közzé legfrissebb előrejelzését, amely szerint 2009-ben világszerte 1,47 millió linuxos szervert értékesítenek majd a szállítók, 16,1 százalékkal kevesebbet mint tavaly, miközben a windowsos kiszolgálók forgalma csak 12,8 százalékkal csökken, és így 5,01 milliárd darabot tesz ki. Összességében az x86-os szerverek forgalma 13,5 százalékkal csökken 2009-ben az IDC előrejelzése szerint a tavalyi 7,7 millió darabról, amit 2007-hez képest 2,8 százalékos növekedés után ért el a piac.
A tavalyi negyedik negyedévben is a volumenszerverek piaca produkálta a legnagyobb zuhanást, ami több okra vezethető vissza. Ezek közül egyik az iparágszerte terjedő virtualizáció és az erre alapozó konszolidációs projektek, a vállalatok a korábban több gépre bízott feladatokat igyekeznek kevesebb hardverrel is meg tudják oldani. Másrészt az x86-os szervervásárlások, különös tekintettel a ciklikus frissítésekre, a PC-beszerzésekhez hasonlóan -- vállalatmérettől függetlenül -- a kiadáscsökkentés elsődleges célpontjai.
Sokan vélik úgy, hogy a forráshiánnyal járó recesszió a nyílt forrású megoldások felé löki a vállalatokat, intézményeket, azonban a piaci adatok egyelőre cáfolják ezt a teóriát. Azokra a szervezetekre lehet ez igaz legfeljebb, ahol már eddig is behatóan foglalkoztak a Linuxszal és kiépítették a megfelelő kompetenciát, így a váltás rövid távon kézzelfogható megtakarítással jár. Azok a cégek, ahol még nincs linuxos tapasztalat, a jelenlegi körülmények között aligha kísérleteznek az új platformmal, új megoldásokkal, új beszállítókkal, a hosszú távú előnyökkel szemben ugyanis jelenlegi költségek és kockázatok állnak.
A legtöbben elsősorban a Windows alternatívájaként tekintenek a Linuxra, valójában a nemzetközi trendek alapján a szabad operációs rendszer elsősorban a különféle UNIX-okat fenyegeti. A két rendszer üzemeltetése hasonló gondolkodásmódot kíván, a kompetenciát részben tovább lehet vinni, ráadásul az elérhető megtakarítás is jóval nagyobb mint a Windowszal összevetve. Egyelőre azonban úgy tűnik, a bizonytalan gazdasági helyzet bebetonozza a UNIX-ok pozícióit a cégeknél -- a negyedik negyedévben a UNIX-szerverek piaca mindössze 6 százalékkal csökkent, és összességében a UNIX-ok részaránya nőtt a teljes piacon belül. "Egy informatikai felsővezetőnek nincs jobb védelem mint egy 7/24-es support szerződés valamelyik UNIX-szállítóval" -- mondta a HWSW-nek egy banki informatikai szakember.
Februárban még fényes jövőt vázolt a Linux elé az IDC
Az IDC által most nyilvánosságra hozott adatok némileg ellentmondanak annak a felmérésnek, amelyet a Novell megbízásából februárban készített ugyanezen elemzőcég. Eszerint az informatikai vezetők több mint fele tervezi a Linux bevezetésének felgyorsítását a 2009-es évben. A mintegy 300 válaszadó több mint 72 százaléka állította, hogy jelenleg is zajlik náluk a Linux bevezetésének kiértékelése, illetve már döntést is hoztak amellett, hogy 2009-ben növelik a Linux telepítések számát kiszolgálóikra, míg ugyanezt az állítást az asztali rendszerek esetében 68 százalékuk fogalmazta meg.
Ennek oka elsősorban a metodikában kereshető. A Novell által szponzorált felmérésbe az IDC ugyanis elsősorban olyan IT-döntéshozókat vont be, akik már rendelkeznek a Linux használatával és bevezetésével kapcsolatos tapasztalattal. A felmérésben résztvevők 55 százaléka használ szerverein Linux operációs rendszert, 39 százalékuk Unixot, 97 százalékuk pedig Windowst. Ez is azt támasztja alá, hogy a Linux azoknál a szervezeteknél törhet előre elsősorban, ahol már egyébként is használják.

Forrás: hwsw.hu | | dátum: 2009.04.07 |  |
|
| | |
|
» Végre megjelent a Fedora 11 Beta |
Jesse Keating tegnap bejelentette a Fedora 11 (Leonidas) Beta kiadását. Az eredeti tervekhez képest (március 24) 1 hetet csúszott a megjelenés.

A telepítő lemezek (CD-k és DVD-k) valamint a LiveCD-k már letölthetők és tesztelhetők.
Mivel a Fedora 11 ezen kiadása "még csak" beta állapotban, ezért éles rendszerre még nem ajánlott telepíteni.
Újdonság a Fedora 11 Beta kínálatából:
- Windows Cross Compiler (mingw32-*).
- Az Ext4 fájlrendszer, korlátozott ext2/ext3 visszafelé kompatibilitással.
- Btrfs fájlrendszer támogatás.
- Új hangerő szabályozó a Gnome-ban.
- Megjelent a Firmware támogatás a PackageKitben.
- Gnome 2.26
- KDE 4.2.1
- Xfce 4.6.0
- Python 2.6
- DNSSEC - DNS biztonsági kiterjesztések
- Anaconda storage rewrite
- A Fedora 10-ben található virtualizációs támogatáshoz képest számos újítással álltak elő a Fedora 11-ben
- GCC 4.4
- Fejlesztőknek: NetBeans 6.5
- Git 1.6.2
- Alapértelmezettként tiltva lesz az X szerver újraindításának lehetősége a Ctrl+Alt+Backspace billenytű kombinációkkal.
A bejelentés itt olvasható. A Fedora 11 (Leonidas) Beta letöltéseket itt találjuk. A Fedora 11 Beta kiadási megjegyzései itt olvasható. | | dátum: 2009.04.02 |  |
|
| | |
|
» Linux vagy Windows? | Az MR1-Kossuth Rádió "Napközben" műsorában hangzott el ma: "Az már egyre természetesebb, hogy bekapcsoljuk a számítógépet. Aztán a megfelelő kattintással elindítjuk a szükséges programot. De miért éppen azt és miért nem egy másikat? Windows vagy Linux. Hol tartanak az úgynevezett nyílt forráskódú programok a versenyben. Egyáltalán van-e valós verseny, vagy ami van az inkább monopol helyzetet mutat."
"Mozgalmak, élharcosok vannak, egymást sosem látott fejlesztőcsoportok dolgoznak azon, hogy minél több ingyenes és tovább módosítható program juthasson el a felhasználókhoz, vagyis hozzánk. De nem olyan ez, mint amikor a kisegér kérdezi az elefánttól: nem hallod, hogy dübörgünk?"
A műsor meghallgatható MP3-ban itt. | | dátum: 2009.04.02 |  |
|
|
|
|